Az elmúlt évtizedben az ESG a háttérből a köztudatba került. A befektetők és a vállalatok fokozott szabályozást, átláthatósági követelményeket és a szabványok elterjedését tapasztalták. Felismerték, hogy az ESG minősítés olyan eszköz, amely értékes befektetési információkat szolgáltat, és mérhetővé teszi az olyan kihívásokkal szembeni előrelépést, mint az éghajlatváltozás.

A mérés alapvető fontosságú, mivel az éghajlatváltozás már nyilvánvaló hatásai dominálnak a befektetési szempontok között. A nettó nullás gazdaságra való áttérés minden pénzügyi eszközt érinthet, az állami részvényektől a magánadósságokig. Miközben a befektetők ezeket a tényeket beépítik döntéseikbe, számos fontos kérdés még mindig megválaszolatlan: Milyen ma felmerülő problémák válhatnak holnap rendszerkockázattá? Hogy ezt megtudd, tekintsd át a 2022-ben és 2023-ban felmerülő legfontosabb ESG-trendeket!

1. Egyre nagyobb lesz a nyomás az igazgatóságokon, hogy javítsanak ESG-képességeiken

2022-ben az igazgatóságok és a kormányzati vezetők egyre nagyobb nyomásnak lesznek kitéve, hogy bizonyítsák, naprakészek az ESG-kérdések megértésében és felügyeletében – az átalakuló éghajlattól az emberi jogokig és a társadalmi nyugtalanságig. A testületek kibővült felelősségi köre azt is megköveteli, hogy a testületi tagok nagyobb figyelmet és időt fordítsanak bizalmi kötelezettségeik teljesítésére. Az igazgatótanácsokra nehezedő nyomás, hogy erősítsék ESG megbízólevelüket, növekedni fog, mivel a befektetők nagyobb elszámoltathatóságot követelnek a vezetőktől, és nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra.

2. Az új jelentéstételi szabványok megbízhatóbb vállalati információkat követelnek meg

Ahogy egyre több vállalat tűz ki fenntarthatósági célokat és tesz közzé ESG-vel kapcsolatos adatokat 2021-ben, a befektetők, a szabályozó hatóságok és a nyilvánosság egyre gyakrabban vizsgálják a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseit, melyet „zöldmosásnak” tartanak. Ez a szkepticizmus azon az aggodalmon alapul, hogy a vállalatok a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat és termékcímkéket marketingeszközként használják fel, hogy proaktívabbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában.

Az ESG-vel kapcsolatos új globális szabványok a következő években tovább fognak fejlődni. Az olyan globális szabványügyi testületek, mint az új Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület, segítenek majd leküzdeni az elszámoltathatóság legnagyobb kihívását: a hatóságokon és iparágakon átívelő, egységes jelentési szabványok közös alapjának hiányát.

3. A semleges szén-dioxidból netto zero kibocsájtás

Bár számos vállalat jelentős előrelépést tett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, a tudósok és a környezetvédelmi szakértők egyetértenek abban, hogy ezek az erőfeszítések nem lesznek elegendőek a jövőbeli éghajlati katasztrófák elkerülésére. Fokozni kell a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének visszafordítására vagy a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére irányuló intézkedéseket. A nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás mellett elkötelezett vállalatoknak jelentősebb lépéseket kell tenniük a működésükben és ellátási láncukban lévő szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (vagy megszüntetése) érdekében, és csak végső megoldásként kell kompenzációt alkalmazniuk.

4. Az éghajlat, mint első az egyenlők között

Az éghajlat az ESG-menetrend élén az irányítási és szociális kérdéseket háttérbe szorítja, ami tükrözi mind a globális hőmérséklet emelkedésének egzisztenciális fenyegetését, mind pedig az idővel folytatott versenyt a hőmérséklet megfékezésére. Óriási szükség lesz olyan projektekre, amelyek segítenek alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A kormányok és a multinacionális vállalatok kötvényeket bocsátanak ki ezek kifizetésére, ami a zöld kötvények piacának hatalmas bővüléséhez vezethet.

Mivel a világ legnagyobb vállalatai a nettó nulla elérésére törekszenek, az üvegházhatású gázok (ÜHG-kibocsátás) csökkentésére irányuló nyomás ugyanolyan ismertté válhat a beszállítók számára, mint az áraik alacsonyan tartására irányuló nyomás. Ha a cél a nettó nulla portfólió, a divesztálás tűnik a legkisebb ellenállás útjának, különösen a szén esetében. Ez azonban nem valószínű, hogy elmozdítja a tűt a nettó nulla gazdaság elérése felé. Ennek érdekében a befektetők valószínűleg kibővítik eszköztárukat: ott vesznek részt, ahol ki tudják használni, lemondanak ott, ahol nem, és részt vesznek a politikai vitákban a kontextus megváltoztatása érdekében.

5. A „greenflation”-t (zöld infláció) kezelésének szükségessége

Miközben a vállalatoknak gondosan figyelemmel kell kísérniük mindezen szabályozási kezdeményezéseket, a makrogazdasági környezet lesz a legnagyobb kihívás az ESG-átállás előmozdítása szempontjából 2022-ben. A vállalatoknak ugyanis az eredetileg vártnál hosszabb ideig kell majd szembenézniük az emelkedő energia-, szén- és nyersanyagárakkal, mivel számos friss cikk szerint a magas energiaárak még évekig velünk maradnak. A szén-dioxid-mentesítési technológiába való befektetés növekvő szükségességével párosulva ez a tendencia „zöld inflációhoz” vezet; más szóval a gazdaság zöldebbé válása által okozott strukturális (hosszú távú) inflációs nyomáshoz.

6. Biodiverzitási témák felgyorsulása

A következő trend, amelyet a vállalatoknak az ESG napirendjükre kell venniük, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdések növekvő jelentősége. Az éghajlati válság kezelése és a természeti tőke megőrzése ugyanannak az éremnek a két oldala. A fenntartható gazdaság a természeti tőke megfelelő mennyiségétől és az alacsony szén-dioxid-kibocsátástól függ. Remélhetőleg a természeti tőke mérése végül 2022-ben sikerülni fog. A természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételek munkacsoportja (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures, TNFD) megkezdte a jelentéstételi keretrendszer kidolgozását, amelynek béta verziója az év elején jelenik meg. A keretrendszer „a vállalatok és a befektetők számára döntésre alkalmas információkat fog nyújtani, hogy segítsen a globális tőkeáramlást a természetpozitív eredmények felé terelni” – áll a 2021 júniusában indított és a G7 pénzügyminiszterek által jóváhagyott TNFD honlapján.

7. Az ESG-hatás az ellátási láncban alapvető fontosságúvá válik

Az ellátási láncok kulcsfontosságúak a nettó zéró gazdaságra való áttérésben, mivel egy szervezet környezeti hatásának akár 90%-a az értékláncban rejlik – akár az upstream (az ellátási láncban), akár a downstream (pl. a termékhasználati fázis) szakaszában. 2021-ben a vállalatok élesen tudatosították ellátási láncaik függőségét és törékenységét. Ez a tendencia 2022-ben is folytatódik, ahogy a világgazdaság kilábal a világjárványból, és a vezetői csoportok az ellátási lánc növekvő költségeire és a megszakítási kockázatokra összpontosítanak.

A vállalatokra nehezedő növekvő nyomás, hogy nyomon kövessék a Scope 3 kibocsátásokat és dekarbonizálják ellátási láncaikat, folytatódni fog. A globális kiskereskedők és az eredeti berendezésgyártók (OEM) értékláncát különösen alaposan vizsgálják, ami arra készteti a vállalatokat, hogy olyan zöld termékeket keressenek, mint a zöld acél vagy az alumínium.

Ezzel egyidejűleg az értéklánc társadalmi és irányítási tényezői is reflektorfénybe kerülnek. Míg az EU még mindig dolgozik az átvilágítási jogszabályok kidolgozásán az értéklánc ESG-teljesítményének javítása érdekében, a német ellátási láncról szóló törvény („Lieferkettengesetz„) 2023-ban lép hatályba a 3000-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára.

Konklúzió

Az, hogy a vállalatok hogyan tudják fejleszteni ESG-stratégiáikat, hogy megfeleljenek ezeknek a hatalmas kihívásoknak, fogja eldönteni, hogy mely cégek számítanak vezetőnek ezen a területen, nem pedig követőnek vagy lemaradónak. A mérce évről évre magasabbra kerül, és a vállalkozásoknak inkább fejlődniük kell, mintsem a múltbeli ígéretekre és kötelezettségvállalásokra hagyatkozniuk. Ezen szervezetek vezetőinek folyamatosan elő kell majd mozdítaniuk gondolkodásmódjukat, miközben vállalatukat előreviszik az új normális körülmények között.

Tekintsd meg e-könyvünket, hogy megtudd, hogyan lehet sikeres ESG-jelentést készíteni!